Elindulunk…
Elindul a sales kertész blog…
Elkezdődik a kertépítés…
Újpesti panelgyerek voltam. Amikor kertes házba költöztem 3 éve, régi álmom vált valóra. A rózsaszín köd azonban csupán néhány hétig tartott. Egészen addig, amíg rá nem jöttem, mennyi munkával jár a kertet rendben tartani (fűnyírás, locsolás, kerítésfestés stb.). Ez a munka élvezetes és jó (mondhatni flow-élmény) ugyan, de fárasztó.
Ilyen érzések kavarognak most bennem. Mint amikor valaki belevág egy új lakásba, házba, kertbe. Ezzel a bloggal most mi is elindulunk egy szép új világ felé.
Nem én, hanem MI.
Merthogy MI, akik akár írjuk, akár kommenteljük a blogot, EGYÜTT fogunk kertet építeni és kertészkedni ebben az új világban. Veletek, blog-olvasókkal együtt kicsit olyanok leszünk néhány hét múlva, mintha 1 ember, aki megcsinálva a tuti üzletet éppen megvásárolt egy néhány hektáros telket, és a telefonján gyorsan odacsődítette a barátait, akik kapával, ásóval, tófóliával, fűmaggal felszerelve megérkeznek hozzá, és elkezdenek ásni. Aztán közben énekelnek, iszogatnak, fát ültetnek. Aztán a távolabbi ismerősök, haverok, meg a helyiek is elkezdenek az új kertbe beszivárogni. Van, akit már a bentiek hívnak telefonon vagy sms-ben, hogy gyere, mert ezt tök jó kaland! Aztán lesz, aki virágpalántával érkezik; lesz, aki ágyás-szegéllyel, és lesz, aki egy kecskét vezet majd maga után. ;o)
Koncz Zsuzsa sorai jutottak eszembe:
“Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék, | Akárhonnan jönne, bárkit beengednék, | Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött | Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.”
Komolyra fordítva a szót, a blogban sok lesz az érzelem (élmények, vélemények, energia), az értelem (tudás, módszerek, trükkök), a tapasztalat (sztorik minden mennyiségben) és a tapasztalatcsere (vita, érvek, ötletek, kontra, rekontra és szubkontra). Ugyanerre bíztatok mindenkit, téged is.
A “főkertész” én vagyok, Bodor Márton. A jobb felső csücsökben (“A blogról” linken) olvashattok rólam és a csapatomról részletesebben. De nem rólunk vagy a mi abszolút mondásainkról fog szólni ez a blog, hanem egy közösségi kertet álmodunk. Ennek a kertnek adunk ugyan induló karaktert, témát, stílust, de együtt fogják alakítani majd a szerzők és az olvasók, akik tehát mind kertészek lesznek ebben az értelemben.
Az én nevem, mint főkertész fémjelzi a blogot, de emellett többen vagyunk “alapító atyák és anyák”. Kerti életünk fontos szereplői a “kertész bölcsek” lesznek, de róluk majd később.
Sales szakmai eszmecserére, kertészkedésre hívom itt és most kollégáimat, ügyfeleimet, ismerőseimet, hogy együtt építsünk fel egy nagyvállalati értékesítésről szóló tudásbázist.
Az élet apró meglepetése pedig az, hogy Panni, a kisebbik lányom is éppen most indult el a hétvégén. Bár gyakorló apuka vagyok, hétfőn a munkahelyemen mégis – megerősítést várva mindenkitől – kérdezgettem, hogy “ha már hármat lép, az járásnak számít?”. Nevetve válaszolták a kolléganők, hogy: igen.
Lassan mi, sales kertész bloggerek is elkezdünk járni…